Ki találta fel az érettségit? – Ez a kérdés talán sosem merült fel benned, miközben a tételeket magoltad vagy a vizsga napjára készültél. Az érettségi ma már szinte mindenki számára természetes része az oktatásnak, de vajon honnan ered? Kinek az ötlete volt, hogy a diákok tudását egy átfogó vizsgával mérjék fel? Ha kíváncsi vagy, hogyan és miért alakult ki az érettségi rendszer, a legjobb helyen jársz!
Mit jelent az hogy érettségi?
Kezdjük az alapoknál. Az érettségi egy középiskolai záróvizsga, amely igazolja, hogy a diák sikeresen befejezte középfokú tanulmányait, és megszerezte a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükséges alapvető tudást. Az érettségi vizsga tantárgyai és követelményei országonként eltérnek, de általában magában foglalja az anyanyelvi, a matematikai és egyéb természettudományos vagy társadalomtudományos tantárgyakat.
Az érettségi egyben szimbolikus jelentéssel is bír: a diákok számára egy fontos mérföldkövet jelent, amely lezárja az iskolai éveket, és belépést biztosít a felnőtt életbe, legyen szó egyetemi tanulmányokról vagy munkavállalásról.
Az érettségi eredete
Az érettségi gondolata nem egyik napról a másikra született meg. Már az ókori civilizációkban is léteztek különböző vizsgák, amelyekkel az emberek tudását és képességeit mérték. Kínában például több mint ezer évvel ezelőtt alakult ki a híres császári vizsgarendszer, amely a hivatalnoki karrier egyik alapköve volt. Az írásbeli és szóbeli vizsgák célja az volt, hogy a legtehetségesebb és legfelkészültebb embereket emeljék ki a tömegből.
Európában a középkori egyetemeken is használtak vizsgákat a diákok tudásának értékelésére. Az első egyetemek, mint a bolognai vagy a párizsi egyetem, szigorú követelményeket támasztottak a hallgatóikkal szemben, és egy-egy tudományterületen csak akkor lehetett valaki mesterré vagy doktorrá válni, ha sikeresen teljesített egy sor vizsgát.
A modern értelemben vett érettségi előzményei azonban a 18-19. század fordulójára tehetők. Ekkor kezdtek el kialakulni azok a középiskolai rendszerek, amelyek már nemcsak az alapvető ismeretek átadását tűzték ki célul, hanem a továbbtanulásra is felkészítették a diákokat. A felvilágosodás hatására egyre nagyobb hangsúlyt kapott a tudományos alapú oktatás és a tanulmányok hivatalos lezárása, így megszületett az a vizsgarendszer, amelyből az érettségi is kinőtte magát.
De vajon ki találta fel az érettségit a ma ismert formájában? Ehhez egy kicsit közelebb kell lépnünk a történelemben, egészen Napóleon koráig…
A francia eredet – Napóleon hatása
Ha az érettségi mai formájának eredetét keressük, akkor Franciaországba, egészen Napóleon koráig kell visszamennünk. Bár a vizsgáztatás gondolata már korábban is létezett, az érettségi hivatalos bevezetése 1808-hoz köthető, amikor Napóleon úgy döntött, hogy átalakítja a francia oktatási rendszert.
A császár célja az volt, hogy egységes és jól működő iskolarendszert hozzon létre, amely biztosítja a birodalom számára a megfelelően képzett értelmiséget és hivatalnokokat. Ekkor vezették be a baccalauréat nevű vizsgát, amely lényegében az első modern érettséginek tekinthető. Ez a vizsga nemcsak azt igazolta, hogy a diákok sikeresen befejezték középiskolai tanulmányaikat, hanem egyfajta belépőt is jelentett az egyetemekre.
A korai érettségi vizsgák még jelentősen eltértek a mai rendszertől. Az első években például kizárólag szóbeli vizsgákból álltak, és csak később egészítették ki őket írásbeli feladatokkal. Emellett a vizsgákon főként a latin nyelvtudást, az irodalmi műveltséget és az érvelési képességet értékelték, hiszen ezek voltak a klasszikus műveltség alapjai.
Napóleon reformja gyorsan meghatározóvá vált Franciaországban, és az érettségi rendszere idővel más országokba is átterjedt. A cél mindenhol hasonló volt: biztosítani egy olyan központi mércét, amely segít eldönteni, hogy egy diák készen áll-e a felsőoktatásra vagy egy magasabb szintű pályára. De vajon hogyan jutott el az érettségi a többi európai országba, köztük Magyarországra is? Erről a következő fejezetben lesz szó.
Az érettségi elterjedése Európában
Napóleon reformja gyorsan hatással volt más országokra is, és az érettségi gondolata szép lassan elterjedt egész Európában. Mindenhol más-más formában jelent meg, de a cél ugyanaz maradt: egy egységes vizsgarendszer, amely mérhetővé teszi a diákok tudását és lehetőséget biztosít a felsőoktatásba való belépésre.
Németországban az érettségi a híres porosz oktatási rendszer részeként fejlődött ki. A 19. század elején a porosz állam felismerte, hogy az erős gazdaság és a hatékony államigazgatás alapja a jól képzett értelmiség. Ennek érdekében vezették be az Abitur nevű vizsgát, amely az érettségi egyik legrégebbi formája. Az Abitur szigorú követelményeket támasztott a diákokkal szemben, és nagy szerepet játszott abban, hogy Németország a 19. század végére a tudomány és a technológia egyik vezető hatalmává vált.
Magyarországon az érettségi bevezetése a kiegyezés után, az 1868-as népiskolai törvény és a korszak oktatási reformjai révén történt meg. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter nagy hangsúlyt fektetett a középfokú oktatás megreformálására, és ennek egyik kulcseleme lett az érettségi vizsga. A cél az volt, hogy a diákok tudását egységes követelmények alapján mérjék fel, és hogy a sikeres vizsga után továbbtanulhassanak az egyetemeken vagy más felsőoktatási intézményekben. Az érettségi gyorsan a magyar oktatási rendszer meghatározó részévé vált, és bár az idők során sokat változott, alapvető funkciója máig megmaradt.
Az érettségi a 20. századra szinte egész Európában elterjedt, és az egyes országok saját oktatási rendszerükhöz igazították. Egyes helyeken szigorúbb, máshol rugalmasabb formát öltött, de mindenhol az iskolarendszer egyik legfontosabb mérföldköve lett. Az érettségi tehát nem csupán egy egyszerű vizsga – egy hosszú történetű, folyamatosan változó intézmény, amely generációk óta meghatározza a fiatalok jövőjét.
Az érettségi rendszer változásai a 20. és 21. században
Az érettségi rendszer a 20. század folyamán rengeteg változáson ment keresztül, ahogy az oktatási rendszerek és a társadalmi igények is átalakultak. A század elején az érettségi még inkább az elitképzés eszköze volt, hiszen csak kevesen jutottak el a középiskola végéig, és még kevesebben folytatták tanulmányaikat az egyetemen. Az iparosodás és a gazdasági fejlődés azonban egyre inkább megkövetelte a szélesebb körű műveltséget, így az érettségi fokozatosan tömegesebbé vált.
A második világháború után az oktatás demokratizálása még inkább felgyorsította ezt a folyamatot. Egyre több országban tették lehetővé, hogy a diákok szélesebb rétegei érettségizhessenek, és az egyetemek is nyitottabbá váltak a különböző társadalmi háttérrel érkező hallgatók számára. Az érettségi követelményei eközben folyamatosan változtak: egyre nagyobb hangsúly került a természettudományokra, a matematikára és az idegen nyelvekre, miközben a humán tantárgyak is megőrizték jelentőségüket.
A 21. században az érettségi újabb kihívásokkal szembesült. A digitalizáció, az oktatási reformok és a munkaerőpiac változásai miatt egyre több országban gondolkodnak azon, hogyan lehetne modernizálni ezt a rendszert. Több helyen bevezették a moduláris érettségit, amely lehetőséget ad arra, hogy a diákok az érdeklődésüknek és karrierterveiknek megfelelő tantárgyakat válasszanak. Emellett egyre nagyobb szerepet kapnak az online vizsgák és az alternatív értékelési módszerek, például a projektmunkák vagy portfóliók.
Bár az érettségi formája és követelményei folyamatosan változnak, egy dolog állandó marad: a célja. Ez a vizsga továbbra is a középiskolai tanulmányok lezárását és a felnőtt életbe való belépést jelképezi, legyen szó egyetemi továbbtanulásról vagy a munka világába való belépésről. Az érettségi tehát nemcsak egy akadály, amit le kell küzdeni, hanem egy mérföldkő, amely meghatározhatja a diákok jövőjét.
Ki találta fel az érettségit?
Bár azt mondhatjuk, hogy Napóleon vezette be az érettségi intézményét, valójában nem ő „találta fel” azt a szó szoros értelmében. Az érettségi nem egy teljesen új találmány volt, hanem egy általa létrehozott és rendszerezett vizsgarendszer, amely a francia oktatási reformok részeként született meg 1808-ban.
Korábban is léteztek különböző vizsgák, amelyekkel a diákok tudását mérték, de Napóleon hozta létre azt az egységes állami rendszert, amely az érettségi alapjává vált. Ezt a baccalauréat nevű vizsgát eredetileg szóbeli formában tartották, és a továbbtanulás előfeltétele volt. A francia modellt később több európai ország, köztük Magyarország is átvette.
Tehát ha szigorúan nézzük, Napóleon nem feltalálta, hanem megreformálta és rendszerbe foglalta az érettségit, amely később világszerte elterjedt.
Miből áll az érettségi?
Magyarországon az érettségi vizsga egy több részből álló megmérettetés, amely tantárgyanként írásbeli és szóbeli vizsgákból tevődik össze. Az érettségi két szinten tehető le:
- Középszintű érettségi – az alapkövetelményeket tartalmazza.
- Emelt szintű érettségi – nehezebb vizsga, amelyet főként azok választanak, akik egyetemre szeretnének menni, és a felvételihez szükségük van rá.
Kötelező érettségi tantárgyak:
- Magyar nyelv és irodalom – írásbeli és szóbeli vizsga.
- Matematika – csak írásbeli vizsga (kivéve, ha a diák nem éri el a minimális pontszámot, ekkor szóbeliznie kell).
- Történelem – írásbeli és szóbeli vizsga.
- Idegen nyelv (pl. angol, német, francia stb.) – írásbeli, hallásértés és szóbeli vizsga.
- Szabadon választható tárgy (pl. biológia, földrajz, fizika, kémia, informatika stb.) – a diák érdeklődésének és továbbtanulási terveinek megfelelően.
Az érettségi felépítése:
Írásbeli vizsgák: előre meghatározott országos időpontban zajlanak, központilag összeállított feladatlapokkal.
Szóbeli vizsgák: az írásbeli eredménye után kerül rá sor, egy bizottság előtt kell felelni.
Hallás utáni szövegértés (csak idegen nyelvből).
Emelt szinten az érettségi nehezebb, és nagyobb súlya van a felvételi pontszámításban. Azoknak, akik egyetemre szeretnének menni, gyakran előírás, hogy legalább egy tárgyból emelt szinten érettségizzenek.
Ez is érdekelhet:
.
